Egyre távolabbi a schengeni csatlakozás

A román belügyminisztérium Schengen-felelőse egy interjúban elismerte, csökkent annak az esélye, hogy Románia rövid időn belül csatlakozzék a schengeni övezethez.

Marian Tutilescu a francia RFI rádió román szerkesztőségének nyilatkozva elsősorban a hollandiai belpolitikai helyzetre hivatkozott. Elmondta, Hollandiában szeptember 12-én tartanak előre hozott választásokat, az Európai Unió belügyminisztereinek a tanácsa pedig szeptember 19-én tárgyalja Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának a kérdését. Tutilescu valószínűsítette, hogy az ideiglenes holland kormány nem vállalja egy ilyen politikai döntés kockázatait. Korábban ugyanis éppen Hollandia akadályozta meg a balkáni országok schengeni csatlakozását.

A román belügyminisztérium Schengen-felelőse szerint jelentős annak a kockázata, hogy szeptember helyett már csak 2013 márciusában döntenek a légi és tengeri úton Romániába érkezők ellenőrzésének megszüntetéséről.
Marian Tutilescut annak kapcsán kérdezték az RFI újságírói, hogy Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter egy interjúban kételyeit fejezte ki Románia és Bulgária közeli schengeni csatlakozásával kapcsolatban. A belügyminiszter a Hamburger Abendblatt napilap szerdai számában a kilátásba helyezett légi és vízi határ megnyitásának a késését is valószínűnek tartotta, a szárazföldi határokról pedig azt mondta: "hosszú időre nem látja" azok megnyitásának a lehetőségét. A belügyminiszter hozzátette, Bulgária sem haladt úgy, ahogyan azt korábban remélték, "Románia pedig egy kétes politikai útra tért".  

A belügyminiszter kijelentését Németország bukaresti nagykövete, Andreas von Mettenheim is megerősítette. A nagykövet a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva kizártnak tartotta, hogy az unió tagállamai az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében készülő decemberi jelentés közzététele előtt határoznának a schengeni övezet kiterjesztéséről. A nagykövet szerint a határnyitáshoz az is szükséges, hogy a jelentésnek "kielégítő tartalma" legyen.

Romániának és Bulgáriának az eredeti tervek szerint a magyar EU-elnökség idején kellett volna csatlakoznia az övezethez. A csatlakozást előbb Franciaország és Németország, majd Hollandia és Finnország akadályozta meg. Később Németország javasolta, hogy a két balkáni állam előbb a légi és tengeri határaival, majd egy második lépcsőben a szárazföldiekkel csatlakozzék a Schengen-térséghez.